Szakvári Emil
(Pécs, 1896. november 4.)

1935-től a miniszterelnökségen szolgált, 1937 és 1939 között osztályvezetőként dolgozott az Iparügyi Minisztériumban. 1940-től főosztályvezető. Pártonkívüliként lett az 1944. október 16-án hivatalba lépő Szálasi Ferenc kormányának tagja. Politikai szerepvállalása miatt a II. világháborút követő felelősségre vonást ő sem kerülhette el. Azon kevés kormánytag közé tartozott, akik elkerülték a kivégzést. Szakváryt a népbíróság életfogytig tartó kényszermunkára ítélte. Az 1956-os forradalom idején szabadították ki börtönéből, majd Franciaországba emigrált. Halála helye és időpontja ismeretlen.